2. nap - Széchényi Könyvtár

A mai napon alkalmunk volt elmenni az Országos Széchényi Könyvtárba, ahol sok hasznos információval és élményekkel gazdagodtunk. Megtudtuk, hogy alapítója gróf Széchényi Ferenc, aki a 13.000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címerképet, metszetet és pénzérméket országszerte és külföldön nagy anyagi áldozatvállalással kutatta fel, és gyűjteménnyé egyesítette, majd közhasználatra bocsátotta. Az alapító okmányt 1802. november 26-án írta alá a király. A magyar társadalom részéről hamarosan megindult az adományozás, aminek következtében a dokumentumok száma megtöbbszöröződött. A könyvtár egysége mára elérte a 10-12 millió egységet.

Új információ volt számunkra az is, hogy a mai épület területén két darab belső udvar is volt, ahogy az is, hogy az épületben lakott Horthy Miklós és családja, többek között a jelenlegi olvasóterem helyén. Megtudtuk, hogy az épület hét szintes, de van két torony, amelyek tizenkét szintből áll. A második világháború idején az épület nagyrésze elpusztult, viszont a gyönyörű márványlépcsők és az oldalsó szobrok az eredetiek.

Mikor beléptünk az épületbe két csapatra osztottak minket, mert sokan voltunk. Az egyik csoporttal először a könyvtár történelmét ismertették, s csak azután vezették körbe őket, míg a másik csoporttal fordított sorrendben foglalkoztak. Annyira tetszett nekünk a telelift, amelyekkel a könyveket szállítják, hogy még egy telefont is belehelyeztünk, ami levideózta a különleges szerkezet útját. 

Egy másik érdekes dolog, amit megtudtunk az, hogy nemcsak dokumentumokat, hanem szórólapokat, folyóiratokat és többek között még borcimkéket is gyűjtenek. Minden olyan magyarországi nyomtatványból, ami meghaladja az 50 darabot, a könyvtárnak kell adományozni hatot. Ez az ország területén kötelező, viszont külföldről is minden egyes hungarikának minősülő dokumentumot megpróbálnak beszerezni. Ezért volt lehetséges az, hogy mikor az idegenvezetés után egy tanárnő rákérdezett, az online adatbázist megtekintve, rájöttünk, hogy még az Enyedi Sion, a Nagyenyedi Református Egyházközség az 1990-es évek elején megjelent gyülekezeti lapjának példányai is megvannak a raktárban.     

Nekünk nagyon tetszett az az egy óra, amit ott tölthettünk, és reméljük, hogy még máskor is adódik lehetőségünk az Országos Széchényi Könyvtárban járni és olvasni.

x

2. nap - Magyar Tudományos Akadémia

A nagyenyedi csapatnak lehetősége adódott a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának meglátogatására. A látogatás során sok információval gazdagodtunk a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnázium diákjaival együtt.

Az MTA munkatársa együttműködésével egy előadáson vettünk részt, amely során tudomást szereztünk az Akadémia megalakulásáról. Az idegenvezető tudtunkra adta, hogy egy magyar tudományos társaság alapításának gondolatához már az 1700-as évek második felében Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor is eljutott. Néhány évtized múlva, 1781-ben Bessenyei György pedig papírra is vetette saját elképzelését. Az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását, ám a tervek megvalósítása végül I. Ferenc uralkodásának első három évtizedében elmaradt. Tényleges működését 1830-ban kezdhette meg Magyar Tudós Társaság néven, miután az uralkodó elfogadta az alapszabályokat. Az 1830. november 17-ei igazgatótanácsi tagválasztó ülésen Teleki József személyében megválasztotta - akkori nevén elölülőnek - első elnökét, Széchenyi Istvánt másodelnökké, Döbrentei Gábort pedig titkárrá nevezték ki. Az első rendes tagokat - összesen 23-at – ugyanezen a napon a Teleki József vezette Igazgató Tanács nevezte ki. A tiszteleti tagok száma 24 volt.

Ezt követően a csapatunk ketté vált, a csapat egyik fele az 1848-as forradalomról szóló hírlapokat tekintette meg. Az értékes példányok lapozgatása közben a lenyűgöző dunai panorámát is csodálták a diákok. A szerzett információkat felhasznáva egy kérdőivet töltöttek ki, melynek helyes megoldása jutalmául egy könyvjelzőt kaptak.

A csapatunk másik része a raktár kincseit tárhatta fel. Mivel 2.300.000 dokumentum található, ezért sajátos módon raktározzák őket. A raktár a föld alatt helyezkedik el. Látogatásunk végén megtekinthettük az olvasótermet és a legrégebbi katalógusrendszert.

x

1. nap - Az utazás

Beszámolónk elején szeretnénk köszönetet mondani a lehetőségért, amelyet a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnázium tanárai és diákjai nyújtottak nekünk a Határtalanul Program keretén belül. Budapesti kirándulásunk már indulásunk előtt izgalmasnak ígérkezett, hála a színes és tartalmas programnak, melyet összeállítottak nekünk.

2018. május 17-én összesen 40 B.G.K.-s diák (9. A, 9. B, 10. A, 11. A, 12. A osztályokból) indult útnak 4 tanár kíséretében (Szilágyi Róbert, Galambfalvi Angyalka, Gábor Ella, Lázár Emőke). Utazásunk, bár hosszadalmas volt, mégis kellemesen telt, ugyanis rendkívül izgatottak voltunk az elkövetkezendő pár nap miatt. Csoportunkból néhány lány, előrelátó módon pizsama nadrágban indult útnak, bebiztosítva a maximális kényelmet.

Nyolc hosszú óra után megérkeztünk Budapestre, ahol Bende Gyöngyi tanárnő és Latabár Endre tanárúr részesített meleg fogadtatásban a Hősök terén.

Csoportunk a téren gyülekezett, ahol Endre tanárúr részletes bemutatót tartott nekünk a hely történelméről. A rövidke körbevezetés után csoportképet készítettünk Bethlen Gábor Erdély fejedelme, iskolánk névadója szobránál, ezután pedig a szálláshelyre indultunk.

Megérkezvén a Goodmo House épületéhez, jó kedvvel foglaltuk el szobáinkat, ami után baráti társalgást kezdeményeztünk. Pár örömteli óra után minden fáradt diák nyugovóra tért. Izgatottan vártuk a következő napot.

x

Magunkról

Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnázium 

Iskolánk a főváros egyik legrégibb múltra visszatekintő intézménye, melyet 1879-ben alapítottak. Központi fekvése, jó megközelíthetősége a Keleti pályaudvar közelsége fontos szempont a Budapestről, az agglomerációból és a vidékről bejáró tanulók számára.

Egy évszázadon át a vegyészképzés jelentette az intézmény fő szakmai irányvonalát. A 90-es évek alapvető átalakulást hoztak az iskola képzési rendszerébe, mivel az addig hagyományos, egyedülálló vegyészképzést a megváltozott gazdasági és a társadalmi igényekre reagálva az iskola új képzések beindításával egészítette ki, megkezdődött a környezetvédelmi és informatikai technikusképzés, valamint a kapcsolódó szakmacsoportos alapozó oktatás.

A további profilbővítés keretében 2004-ben beindítottuk a nyelvi előkészítő évfolyamot, majd 2005-ben az angol-magyar két tanítási nyelvű vegyész képzés bevezetésével egy jelentős minőségi változás vette kezdetét. 2008 szeptemberében kilenc iskola (szorosabban 5) integrációjával kezdte meg működését a Petrik TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ).

2013. január 1-jével a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola is állami fenntartásba került. Fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett. Közvetlenül nem tartozott tankerülethez, a tankerület igazgató feladatait a Fővárosi Szakképzés-szervezési Főosztály vezetője látta el. 2015. július elsejétől iskolánk 11 hasonló profilú intézménnyel együtt a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrumba tartozik.

A rendelkezésre álló humánerőforrás és a korszerű infrastruktúra lehetőségeit felhasználva

jelenleg az intézményben vegyipari, környezetvédelem-vízgazdálkodás és informatika szakmacsoportokban folyik alapozó, érettségire felkészítő középiskolai oktatás és szakképzés

Iskolánk kiemelt célja az általános emberi és szakmai értékek megismertetése és elfogadtatása. A rendelkezésre álló humán erőforrás és a korszerű infrastruktúra lehetőségeit igyekszünk sokoldalúan felhasználni, és több szakmacsoportban magas színvonalon, a munkaerőpiac igényeihez és elvárásaihoz igazodva képezni, tovább képezni a jelen és a jövő szakembereit.

Bethlen Gábor Kollégium 

Bethlen Gábor Kollégium - az Őrhegyről 

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Erdély aranykorában, Bethlen Gábor fejedelem uralma alatt épült Gyulafehérváron, 1622-ben. A kollégium történetében összesen három nagy pusztulás volt, az 1658-os török dúlás után az iskola ideiglenesen Kolozsvárra költözött, majd négy év elteltével Apafi Mihály erdélyi fejedelem rendeletére a kollégium itt épült meg, Nagyenyeden, immár véglegesen.

Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című alkotásában írja le az 1704-ben történt eseményeket, amikor Nagyenyedet Rabutin generális csapatai pusztították el. 1711-ben az angol királyi pénzből újjáépül az iskola.

Nagyenyed történetének talán egyik legsötétebb időszaka 1849. Január 8-9 között és a azt követő napok volt. Axente Sever és Simion Proda haramia “hada“ közel ezer lakost gyilkolt le álmában – az iskola elpusztult, rengeteg értékes könyv veszett el a román felkelők miatt. Hiába a sok kín, megpróbáltás, napjainkban a kollégium büszkén tűnik ki Nagyenyed épületei közül. Az Erdély fénykorában épült iskola most éli saját fénykorát, hála az önzetlen embereknek, akiknek ballagásuk után is az iskola szívügyük maradt. A 2015-2016-os tanév második felében új rendszer lett beiktatva, azaz minden óra külön tanteremben történik, követve a nyugati példát. A kabinet-rendszerrel együtt sok más is érkezett az iskolába. A megpályázott pénzből interaktív táblákra, új számítógépekre, bútorberendezésekre tett szert az iskola, arról nem is beszélve, hogy az alma mater felújítása is nemsokára befejeződik.

Az iskolánkban jó a közösségi élet. Számtalan délutáni tevékenység van, mindenki megtalálja a hozzá illő foglalkozást, és hasznos idővel töltheti szabadidejét. Ezekből egy pár: cserkészet, néptánc, reneszánsz, régi-zene, kézilabda, kosárlabda. Igaz, hogy csak júniusban lesz kész, de a felújításnak köszönhetően az iskola nagyon jó körülmények között fogja tudni fogadni szeptembertől a diákokat. Tehát, a lelkes diákok még jobb körülmények között fognak iskolába járni. Az egyik diák ezt mondta az iskoláról: “Szeretek járni a kollégiumba, mert anyanyelvemen tanulhatok, magyar társaságban vagyok. A kollégium épülete, ahogyan közrezárja az udvart, elválasztva minket a sürgő- forgó várostól, azt a benyomást kelti, hogy más világba lépek be. Egy világ melynek megvannak a maga szabályai, a maga titkai”. A kollégiumban elég sok ösztöndíj van. Ezen kívül olyan programok is vannak, melyeknek keretén belül szinte az összes bentlakó ingyen lehet itt.

5. nap

Utolsó nap

Reggel hat órakor keltünk, és 7 órakor indultunk a busszal, ami nagyon korán volt az eddigiekhez képest. Így, amikor elindultunk a busszal, sokan elaludtak. A hazaúton 2 helyen álltunk meg, Bánffyhunyadon és Nagyszalontán. Mindkét városban a helyi magyar nevezetességeket néztük meg, és koszorúztunk is. Bánffyhunyadon a református templom előtti Petőfi-emlékművet, Nagyszalontán pedig az Arany János Múzeumban lévő Csonkatoronynál helyeztünk el koszorút. Ezek után egyből elindultunk hazafelé a 44-es úton, majd az M5-ös autópályán. A hazaút jó hangulatban telt el, mint ahogy eddig is megszokhattuk. A hátul ülők zenét hallgattak, amit az egész busz hallgatott😸. Nagyon jó tempóban haladtunk, alig múlt négy óra, mire a Hősök terére értünk. Még a buszon megbeszéltük, hogy kinek hogy tetszett az út. A busz megérkezésekor a szüleink ott vártak ránk. Mi gyorsan lepakoltunk a buszról, és kivettük a bőröndöket belőle, majd elköszöntünk egymástól és a tanároktól, és megbeszéltük, hogy találkozunk májusban, amikor az erdélyiek jönnek hozzánk. Ezt követően mindenki elindult haza, ki szüleivel, ki egyedül.

Készítők: Farkas Nóra Nikolett, Forgács Olivér, Belovai Annamária, Ocsovszki Bianka, Kovács Bence, Székesváry Noémi, Horváth Hunor, Lesti Dániel

5. nap - Nagyszalonta

Nagyszalonta

Az utolsó napon ellátogatunk a Nagyváradtól 38 km-re található Nagyszalontára, (Nem tévesztendő össze Újszalontával, amely Nagyszalontának a trianoni békeszerződés után Magyarországon maradt határrészéből 1924-ben alakult község, és amelynek neve 1940-ig szintén Nagyszalonta volt.)

Látnivalók

 - Itt található Arany János, Zilahy Lajos, Sinka István illetve Kulin György szülőháza.

- Nagyszalonta „400 éve város” emlékére állított Hajdú emlékmű, az Erzsébet parkban az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával ültetett két tölgyfa tövében található

- Református templom melletti Kossuth-szobor

- Arany János Emlékmúzeum a Csonka-toronyban - itt koszorúztunk is, meg fényképeket készítettünk.

- Bocskai István szobor a központi parkban

- Szoborpark (a református templom jobb oldalán): Arany János teljes alakos szobra, Sinka István, Zilahy Lajos, Kulin György, a Kossuth-díjjal kitüntetett Kiss István mellszobrai.

- Nagyszalonta a címadó helyszíne Móra Ferenc Szalonta falai című elbeszélésének.

 Nagy Dominik

A Csonka Torony alatt

A Csonka Torony - Nagyszalonta 

5. nap - Bánffyhunyad

Petőfi Sándor - kopjafa 

A református templomban 

A Bánffyhunyadi Református Templom 

Bánffyhunyad

A hazaút előtt is vár még minket egy érdekes hely, ugyanis el fogunk látogatni Bánffyhunyadra, amely egy város a romániai (vagy inkább erdélyi) Kolozs megyében. Itt a Petőfi-emlékművet, a Petőfi és több más író által használt, a református templom kertjében álló asztalt, és magát a templomot fogjuk megnézni. Bánffyhunyadról érdekes azt is tudni, hogy egyike annak a tizennégy településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak. 

Nevének eredete

A helység (Bánffy-Hunyad) elnevezésének első tagja a Losonczy Bánffy család nevéből ered. A név második része a régi magyar Honod személynévből származik.

Gasztronómiai érdekességek

A lakosság magas szintű anyagi kultúrájának a következtében a város és vidékének étkezési művészete Erdély-szerte híres. Az erős bánffyhunyadi háziborok (hunyadi guggolós), a gyomorrontások azonnali gyógyszeréül is használatható zsoboki sompálinka, a zsoboki kecskesajt, a pörkölt hagymával elkészített körösfői burgonyás laska, az egész Kalotaszegen megtalálható, s mind a mai napig csereáruként is használatos, rézüstökben készült fekete szilvaíz, a magas zsírtartalmú bivalytej, a vastag bivalytejföl, valamint a hatvan fok fölötti erősségűre főzött szilva-, alma- és vegyespálinka kiváló minőségű helyi termékek. A román ételkülönlegességek közül a bánffyhunyadi telemea (sós tehén-, bivaly- vagy juhsajt), a nemzeti ételnek számító, faparázson sütött, szegfűszeg-, fokhagyma- és borsfűszerezésű, disznó-, marha- és juhhúsból készült miccs, a tejfölös és zöld csípőspaprikás pacalleves, valamint a tejfölös-vajas túrós puliszka általános közkedveltségnek örvendenek.

Dibáczi Dániel