A Vásártér megtekintése után elsétáltunk a
Gellért-hegyi Sziklatemplomhoz. Egy festői táj tárult elénk, így mindenki
fényképeket készített. Amint beléptünk a templom belsejébe, páronként kaptunk
egy-egy fülhallgatót, amiben a templom történetét és érdekességeit hallgathattuk,
miközben körbejártuk e barlang templomot.
A Sziklatemplom két részből
áll: a felső, ősi barlangból (Szent Iván-barlang,
majd utóbb Lourdes-i Barlang) és egy alsó, a hegy belsejében elhelyezkedő,
mesterségesen kialakított sziklaüreg rendszerből. 1924-ben vetődött fel a
sziklatemplom építésének gondolata, amikor egy magyar zarándokcsoport
Lourdes-ban járt. Megalakult a „Kisegítő Kápolna Egyesület” és a „Szent Gellérthegyi
Sziklatemplom (Lourdesi-Barlang) Bizottság”, hogy kegyhelyet állítson
Budapesten. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében
robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. Besnyő
Jenő Gyula több társával Lengyelországban magára öltötte a pálosok fehér
ruháját, és várta a visszatérést Magyarországra. A pálos rend generálisának
kérésére Serédi Jusztinián esztergomi érsek, mint területileg illetékes
főpásztor, engedélyezte a pálosok letelepedését a számukra épített
Sziklakolostorban. 1950-ben a kommunista rendszer eltörölte a
szerzetesrendeket Magyarországon. 1951 húsvéthétfőjén
az Államvédelmi Hatóság betört a
sziklatemplomba, és begyűjtötte a pálosokat. A szerzeteseket egyetlen éjszaka
alatt teherautókra rakták és elszállították. Voltak, akiket kivégeztek, a
többieket pedig koncepciós vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A
sziklatemplom elpusztult. A bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állított kivilágított fakeresztet 1951-ben ledöntötték.
Mindenki számára rendkívül
szórakoztató volt az audiovezetés, ugyanis többször is meghallgathattuk a
számunkra érdekesebb információkat. Különleges ez a hely elhelyezkedése miatt,
ezért megérte meglátogatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése