A soltvadkerti fagyizás
után utunk Kiskőrös felé irányult. A buszon mindenki álomba merült, majd Petőfi
szülőhelyén találtuk magunkat. A szülőház mellett álló emlékmúzeum udvarán
megtekintettük Petőfi mellszobrát, amely előtt Endre tanár úr egy keveset
mesélt nekünk, majd közös fotót lőtt nekünk Szivárvány és Laura. Páran közülünk
megtekintették a sétálóudvaron a 13 aradi vértanú emlékfalát.
A
XVIII. század utolsó harmadában épült emlékház már az 1880-as években
zarándokhellyé vált. Az utcai szobában - mely szinte változatlanul maradt az
idők folyamán - a család egykori bútorai, a szabadkéményes konyhában pedig
korabeli főzőedények találhatók.
Petőfi
szülőháza 1780 körül épült, a legrégebbi leírás szerint zsellér állományú ház
udvarral, 130 négyszögöl területtel, házszáma 9. 1821-24-ig Makovinyi Márton
borbélymester tulajdona a háromosztatú, középpadkás, vert falú, nádfedeles népi
műemlék, amit Petrovics István a fent jelzett időben bérelt. 1859-ben Makovinyi
Klára örökölte, 1863-ban csereszerződéssel került Martinovits Pál kötélfonó
mester és felesége, Varga Terézia tulajdonába. 1861-ben Ivánka Imre
kezdeményezésére a házat megjelölték a ma is olvasható márványtáblával.
"Itt született Petőfi 1822. december 31."
A
szülőház mellett álló kétszintes emlékmúzeumban Petőfi életútját bemutató
állandó kiállítást és évente több rangos tárlatot láthatnak az ide érkezők.
x
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése