A reggeli nagyon finom volt, virsli volt, lekvárral,
ketchuppal, teával és mustárral. Miután azt megettük, elkészítettük magunknak az
aznapi ebédünket. Utána rendet raktunk a szobánkban és összecsomagoltuk az
utazós hátizsákunkat és elindultunk a buszhoz egy rövid sétával. Ma egy hosszú
út várt ránk, több, mint két órát utaztunk a busszal. Utazásunk alatt
áthaladtunk Balázsfalván, ahol a népgyűlés kimondta Románia és Erdély
egyesülését. Az első tényleges megállónk Segesvár volt, ahol a Diáklépcsőn
keresztül a Német Gimnáziumhoz jutottunk. Ott még sok érdekességet láttunk.
Ezután volt egy rövid szünetünk, amiben a szuvenírek között kutatva megtaláltuk
azokat az ajándékokat, amiket a számunkra fontos embereknek viszünk haza
ajándékba. A szünet után elindultunk a buszhoz, egy jó kis sétát téve. A
következő megállónk Fehéregyháza volt, ahol megkoszorúztuk Ispán-kútnál lévő Petőfi emlékművet. Ezek
után újra buszra szálltunk, és ellátogattunk a Székelykeresztúrra, és megnéztük
Petőfi híres körtefáját, amiről a híres erdélyi magyar költő Kányádi Sándor is
verset írt. Hazafelé a busz út jó hangulatban, beszélgetve, énekelve telt, bár
igen hosszú volt az is, majdnem két és fél órás volt, ami alatt többen el is
aludtak. A busz egyből a Bethlen Gábor Kollégiumba repített minket, ahol a mai
blog bejegyzést írjuk, miközben a hosszú út fáradalmait pihenjük ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése