Kolozsvárra a nap második felében mentünk. Az egész kolozsvári túra alatt velünk tartott egy erdélyi osztály. Nagyon tetszett a város, de jobban örültem volna egy kicsit több szabadidőnek, hogy a kötött programon kívül egyénileg is körülnézhessünk kicsit részletesebben.
Dibáczi Dániel, Gáspár Vendel, Perlaki Ali, Nagy Dominik, Szabó Zsolt, Tóth Benjamin, Tamáska Roland, Bató Balint, Poós Dániel
Meglátogattuk a Szent-Mihály templomot, ahol körbenéztünk, és elmesélték tanáraink a templom történetét. Bethlen Gábor építtette újjá a templomot, és a nevét viselő délkeleti sarokbástyát. Itt is találtunk kapcsolatot Nagyenyed és Bethlen Gábor között.
1848. május 29-én itt mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között. A kiegyezést követően Kolozsvár elvesztette fővárosi szerepét, ipara elmaradt Temesvár, Nagyvárad és Arad mögött, de továbbra is a tudományos és kulturális központja volt.
Szabadidő
A szabadidőt élveztem a
legjobban, mert akkor elmehettünk szétnézni, és enni valamit. Pár osztálytársammal
elmentünk gyrost enni az egyik kis utcába, ahol egy kisboltot is találtunk,
ahol be tudtunk vásárolni. A vásárlás előtt elment pár osztálytársunk pénzt
váltani, mert ezt a kirándulás előtt nem tették meg. Végül elmentünk fagyizni,
és sütizni, és el is repült az a röpke egy óra amit kaptunk.
Házsongárdi
temető
Kolozsvár történelmi
temetőkertje, melynek bejárata a Petőfi utcából nyílik. Itt nyugszanak a
sok évszázados hősök és a magyar írásbeliség nagyjai mint pl. Dsida Jenő, Jósika Miklós. Vallásfelekezeti és
nemzetiségi különbség nélkül temetkeztek ide szászok, magyarok, románok az
évszázadok alatt.
A reformkorral kezdődően divatba jött a temetőkultusz. A főúri családok, egyházak versengve emeltek szebbnél szebb emlékműveket, kriptákat, mauzóleumokat nagy halottaiknak, szeretteiknek. Művészeti értékeik miatt is meg kell említenünk a négy oroszlántól őrzött Kendeffy-emlékoszlopot (Hess János bajor szobrászművész alkotása), térhatásáért a neoromán iktári Bethlen-kripta, amely Ybl Miklós műve, érdemel említést. Sok a klasszicizáló síremlék, mint pl. Kéler Ilona, Jósika Miklós - akinek a szülőházát láttuk Tordán, Brassai Sámuel, valamint a Bethlen, Korbuly–Barcsay családok, Sigmond Elek mauzóleuma.
Itt a temetőben először rossz irányba indultunk el, és felmentünk a temető legtetejébe. De aztán orvosoltuk a hibát, és visszagyalogoltunk, aztán a temető történelméről is meséltek nekünk a tanáraink.
Megkoszorúztuk Apáczai Csere János sírját.
A reformkorral kezdődően divatba jött a temetőkultusz. A főúri családok, egyházak versengve emeltek szebbnél szebb emlékműveket, kriptákat, mauzóleumokat nagy halottaiknak, szeretteiknek. Művészeti értékeik miatt is meg kell említenünk a négy oroszlántól őrzött Kendeffy-emlékoszlopot (Hess János bajor szobrászművész alkotása), térhatásáért a neoromán iktári Bethlen-kripta, amely Ybl Miklós műve, érdemel említést. Sok a klasszicizáló síremlék, mint pl. Kéler Ilona, Jósika Miklós - akinek a szülőházát láttuk Tordán, Brassai Sámuel, valamint a Bethlen, Korbuly–Barcsay családok, Sigmond Elek mauzóleuma.
Itt a temetőben először rossz irányba indultunk el, és felmentünk a temető legtetejébe. De aztán orvosoltuk a hibát, és visszagyalogoltunk, aztán a temető történelméről is meséltek nekünk a tanáraink.
Megkoszorúztuk Apáczai Csere János sírját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése