Segesvár
Reggel Segesvár felé vettük az
irányt, ahol sok látnivalót néztünk meg. Segesvár történelmi központja 1999 óta
a Világörökség része.
A várnak egykor 14 tornya volt de sajnálatos módon ma már
ebből csak 9 áll, amiből 3-at meg is látogattunk. Mindegyik torony egy kijelölt
céh nevét viseli. A várnegyeden belül szinte minden érdekességet megnéztünk.
Az óratorony a 14. század környékén épült, mely 1556-ig városháza is volt, ma
múzeumként működik. Mellette található a kolostortemplom, mely a reformátusoké
lett és amelyet a későbbiekben tűzvész rongált meg. Az 1642-ben épült diáklépcsőn
keresztül eljutottunk a szász evangélikus gimnáziumhoz ami egykor országos hírű
volt, tovább sétálva megnéztük Szent Miklósnak szentelt vártemplomot és temetőt, amely a hegytetőn áll. A vártemplom román stílusú volt de helyére gótikus szász
templomot emeltek. A református kollégiummal kapcsolatban felmerültek a szászok, akik német anyanyelvű kisebbség
Erdélyben. Míg 1910-ben még 250000 volt az erdélyi szászok száma, 2004-re már
csak 15 000-en maradtak, és számuk jelenleg is csökken. A többségük 1945 után
Németországba vándorolt.
A mai túra nagyon testszett
nekünk, sokat tanultunk Segesvár történelméről, kultúrájáról, az itt élő népekről
és Segesvár építészeti stílusairól, bár egy nagyon hosszú túra volt, melyen
elfáradtunk, főleg a diáklépcsőn (megvolt a tesióra is 😅), de ezért a gyönyörű és felejthetetlen élményért
megérte.
Segesvári csata
A segesvári
csata az 1848–49-es
forradalom és szabadságharc egyik jelentős csatája volt.
 |
| Petőfi Sándor |
 |
| Bem József |
1849. július 31-én Segesvár és környékén a magyar csapatok nagy vereséget
szenvedtek a orosz és osztrák csapatok ellen. Erdélyben voltak a
magyar védelem esélyei a legjobbak. Bem július 1-én érkezett a városba, 6000
fős sereggel és 12 ágyúval. Az ellenséges csapatok körülbelül 12 000 fős
sereggel és 30 ágyúval jöttek. A magyarok vesztesége körülbelül 1200 fő volt és
legalább 500 fő foglyul esett. Az oroszok vesztesége ismeretlen. Augusztus
elsején Bem tábornok serege Marosvásárhelyen egyesült a Kolozsvárról odaérkező csapatokkal. A csata ágyúzással kezdődött délelőtt 12 óra után.
A csata korai óráiban a magyar csapatok előnyben részesültek. A magyar csapatok
a Sárospatak és az Ördögpatak közötti területen álltak fel. Mivel az
osztrák , orosz csapatok feladata az állás védelme volt, a magyarok akadály
nélkül fel tudtak fejlődni. Bem abban a hitben, hogy az oroszoknak nincs több
csapatuk Segesvárnál, csapatának jobbszárnyát a balszárny segítségére küldte. A
magyar jobbszárny ellen irányuló támadás visszaszorította a magyarokat a
falvakba, majd menekülésre késztette. A menekülőket a kozákok üldözőbe
vették, valószínüleg ilyenkor esett el Petőfi Sándor is.
Annak ellenére, hogy Bem és csapatai vereséget szenvedtek, a szövetségesek
a magyarországi hadjárat végéig nem jutottak ki Erdélyből.
Készítette: Kónya Viola Győri Zsófia Uzonyi Péter Burányi
Botond
Werderitsch Eszter Molnár Zsófia Skoda Barnabás
Dusza Maura Makker Zsombor Pintér Ádám
Ézsiás Zsófia Matuska Alex Labancz Gábor
Fotó: Frolyó Szivárvány és Latabár Endre
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése